Felhasználói név Jelszó


























Valid HTML 4.01 Transitional

Valid CSS!


Parád Település Nevezetességei
Cím: 3240 Parád, Web: http://www.parad.hu
Telefon: 36/544-072

Bevezető

A nagyközség rangú település Észak- Magyarországon, Heves megyében, a Mátra északi lábánál, Kékestető tövében helyezkedik el, a 24-es számú főút mentén. Területe 3700 ha, a lakosság száma megközelítőleg 2100 fő. A 2013-as évben közös önkormányzati hivatalt hozott létre Bodony községgel. Közigazgatásilag valamint földrajzilag is hozzá tartozik Parádfürdő és Parádóhuta. A települést, mint a palóc néprajzi csoport egyik központját minden évben rengetegen keresik fel.

Bemutatkozás


Parád első írásos említése egy 1506-ban készült oklevélben volt olvasható Parad néven. A települést több neves magyar család is birtokolta. A XVII. században majd egy évszázadig a Rákócziak birtokába került a terület. Településtörténeti szempontból fontos időszaknak bizonyult ez, ugyanis II. Rákóczi Ferenc – a település egyik birtokosa – ekkortájt létesített üveghutát Parádóhután, mely később Parádsasvárra települt át. Az üveghuta gyárrá fejlődésében egyaránt fontos szerepe volt a Grassalkovich, az Orczy, illetve a Károlyi családnak is. Sorsa szorosan összefonódott a fürdők fejlesztésével, főként a fürdőpoharak és a csevice palackozása végett. Az üvegművességet a mai napig művelik Parádon és szomszédságában, bár az üveggyár sajnos már nem üzemel.
A kristályüvegek készítésének meghonosodása az 1803-ban felállított köszörűkőműhelynek köszönhető.
A gyógyvizek történetében szintén fontos szerepet játszottak Parád egykori birtokosai. 1763-ban Mária Terézia elrendelte, hogy vegyék számba az ország hasznosítható ásványvizeit. Markhót Ferenc, Heves megye tisztiorvosa timsó tartalmú ásványvizet fedezett fel, melyet írása szerint a környékbeliek már akkor lábfájásra, lábdaganatra, és fekély gyógyítására használtak. 1778-ban megkezdte működését a timsógyár. A timsólúg vizét elsősorban bőrbetegségekre és rosszindulatú kiütések kezelésére használták. A víz kihasználásának következtében megszületik egy új településrész: Parádfürdő. Az első fürdőházat 1795-ben építette fel Orczy József, az akkori uradalombérlő, s feleségével folyamatosan bővítették azt. A fürdőhely első név szerint ismert jómódú fürdővendége Fáy András volt, de fontos megemlítenünk Kossuth Lajos nevét is, aki szintén az itteni fürdőkben próbálta megrendült egészségét helyreállítani. Az építkezések és fejlesztések folyamatosan folytak a fürdők körül, s fürdővilágunk egyre ismertebbé, és híresebbé vált. Nemesi és arisztokrata családok utaztak az északi Mátrába, gyógyulás, testi és lelki megerősödés reményében.
1847-től Parád közel száz éven át a Károlyi család birtokában volt, akik számos építészeti értékekkel gyarapították a települést.
Gyógyító vizek
Parádfürdőn és közvetlen környékén három, egymástól eltérő típusú, kiváló gyógyhatású víz található, amelyek gyógyászati értéke felbecsülhetetlen.
Timsós-vasas vízfürdő A Parádfürdői Kórháztól mintegy 100 méterre található maga a timsóbánya, ahol az ásványi anyag bányászatát, annak gyógyászati előkészítését végzik. A kórház különböző kezelésekre használja a gyógyító hatású vizet.
Kénes-hidrogénkarbonátos savanyúvíz (csevice vagy parádi víz) Gyomor- és bélbetegségek, cukorbetegség, hasnyálmirigy- és epebetegségek esetén, krónikus székrekedésben, valamint hurutos kórképekben (légúti-húgyúti hurutok) hatásos. Kizárólag ivókúra formájában alkalmazza az egészségügyi szakma. Ezen termékek egy része kereskedelmi forgalomban is megvásárolható.
Vasas-lítiumtartalmú savanyúvíz (Clarissa-forrás) Parádóhuta délkeleti végében, az erdő szélén bújik meg a Clarissa-forrás. Szénsavtartalmával a szervezet hőmérsékletét növeli, gyorsítja a vérkeringést, vastartalma miatt pedig a vérképzésben van jelentősége. Ivókúra formájában használatos.
Az erdő, mint vény nélkül kapható gyógyszer
Parádfürdő erdős-dombos vidékének klímája elsősorban a dús növényzetű erdősségeknek köszönheti gyógyító hatását. A tengerszint feletti 150-500 m magasságban fekvő hegyek sorolhatók ide, ahova Parádfürdő a maga 290 m tengerszintfeletti magasságával is tartozik. Az itteni klíma főként az idegrendszerre van nyugtató hatással. A település alig 6 km-re van Mátraházától és 10 km-re Kékes-tetőtől, melyek klimatikus adottságuknak köszönhetően gyógyhelyek.



Főoldal |  Ügyfélkapu |  Kapcsolat |  Magunkról |  Partnereink |  Járásaink |  Megyeszékhelyek |  Hirdetőink